A FEHOVA erdészeti és vadászati konferenciái

Az "Erdészeti kutatások aktuális kérdései" szakmai konferenciát az FM Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztálya rendezte meg.

Kisfaludi Balázs, Keserű Zsolt, dr. Lakatos Ferenc, dr. Czupy Imre, Nagy Imre, Ugron Ákos Gábor.

A szakmai tanácskozást Ugron Ákos Gábor állami földekért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Kiemelve annak jelentőségét, hogy az új szaktudományi eredményeket minél szélesebb körben kell megismernie az erdészeti gyakorlatnak. Ezt szolgálta a konferencia is.

Nagy Imre (NAIK Erdészeti Tudományos Intézet):

Az akác és nemesnyár ipari célú faültetvény, mint befektetési lehetőség

Dr. Czupy Imre (Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet):

Dendromassza hasznosítása

Dr. Lakatos Ferenc 1, dr. Tuba Katalin 1, dr. Tóth Viktória 1, dr. Hirka Anikó 2, Szőcs Levente Attila 2, dr. Csóka György 2 (1 Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet -  2 NAIK Erdészeti Tudományos Intézet):

Inváziós rovarok a hazai erdőkben

Keserű Zsolt (NAIK Erdészeti Tudományos Intézet):

Agrárerdészet, mint egy új alternatív földhasználati lehetőség

Kisfaludi Balázs, dr. Primusz Péter, dr. Péterfalvi József (Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet):

Erdészeti utak forgalmának mérése korszerű módszerekkel.

Az Erdő-Mező Online hírportálon található az egyes előadások részletesebb ismertetése.

Nagy Imre: Ültetvények, avagy faanyag-termesztés a szántóföldön

Dr. Czupy Imre: Dendromasszával a tisztább jövőért

Prof. dr. Lakatos Ferenc: Inváziós rovarok a hazai erdőkben

NAK konferencia a FEHOVÁ-n: A vadgazdálkodás időszerű kérdései

Hagyományos, aktualitásokat áttekintő vadgazdálkodási konferenciáját tartotta meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a 25. FeHoVa keretében 2018. február 16-án. Köszöntőbeszédében Győrffy Balázs, a NAK elnöke azt emelte ki, hogy a tavalyi tanácskozás óta az erdőgazdálkodás, a vadászat és a vadgazdálkodás területén - a törvénymódosításokat követve - jelentős változások történtek.

Új kamarai osztály alakult

Az erdőgazdálkodás kapcsán megemlítette, hogy a tavalyi év meghatározó lépése volt az erdőtörvény kétharmados többséggel elfogadott módosítása. Ez a kormányzat, az erdészeti szakmai és érdekképviseleti szervezetek, illetve a NAK közös sikerének tekinthető. A módosítások nagy része 2017. szeptember 1-én hatályba lépett, míg az erdőtörvény fontosabb általános végrehajtási rendeletei némi késedelemmel, 2017 utolsó napjaiban jelentek meg. Hozzátette, számos végrehajtási rendelet megalkotása azonban még hátra van.

- A továbbiakban az építés időszaka következik. Elsősorban az elaprózódott birtok-, gazdálkodói- és szakirányítási szerkezetű magán erdőgazdálkodás fejlesztése terén állnak jelentős feladatok az ágazat vezetése előtt. A bürokráciacsökkentés érdekében pedig az erdőgazdálkodás szakmai adminisztrációs rendszerében is átfogó fejlesztéseket kell végrehajtani. A munka tehát folyamatos, és ebben a kamara aktívan közreműködik: mind szakértői, mind a Luzsi József vezetésével megalakult új kamarai Erdészeti és Vadgazdálkodási Osztály révén. Az osztályon belül négy munkacsoport is létrejött:

- a vadgazdálkodási;

- az erdőgazdálkodási;

- a támogatási és jogalkotási; illetve

- a közjóléti és természetvédelmi.

Az idei évtől a jogszabály-véleményezési és -alkotási folyamatba az eddiginél is intenzívebben vonjuk be a struktúrájában átalakított kamarai szakmai osztályokat, azok elnökeit - mondta Győrffy Balázs.

Új miniszteri rendelet várható

A vadászatra és a vadgazdálkodásra kitérve megjegyezte, hogy 2017-ben befejeződött a vadászterületek és a vadászatra jogosultak kijelölése, amivel érdemben megkezdődhetett a következő, immáron húsz éves üzemtervi ciklus. Ezzel párhuzamosan pedig a tájegységi fővadászok is munkába álltak.
- Az előttünk álló időszakra tekintve fontos megemlíteni, hogy a harmadik szakaszba érkezik a vadgazdálkodás új jogszabályi környezetének kialakítása. Az új vadászati törvény, majd a kapcsolódó új végrehajtási rendelet után a közeljövőben megjelenik a vadgazdálkodási tájegységi terveket tartalmazó miniszteri rendelet. A kamara ebben a jogalkotási munkában is aktívan közreműködött. A rendelet célja, hogy szakmailag megalapozza a következő húsz évre szóló vadgazdálkodási üzemterveket - tette hozzá a NAK elnöke.

Mint mondta, az ágazati szereplőkkel, illetve az ágazat irányításában közreműködő szervezetekkel együtt továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a vadkárok korrekt felmérésének és kezelésének kérdéskörére. Ezen a téren komoly előrelépést jelent majd a vadászati szervezetek, illetve a kapcsolódó szakterületek tudományos műhelyei által kialakítás alatt álló vadkárfelmérési útmutató.

- Ugyancsak kiemelt kérdéskör a vadkárok megelőzése a megfelelő vadkárelhárítási, vadföldművelési, szegélygazdálkodási, egyéb élőhely-fejlesztési, valamint a vadgazdálkodás számára is előnyös földhasználati módok, módszerek kidolgozásával, megismertetésével, elterjesztésével, valamint ezek EU-s támogatásának megteremtésével - jegyezte meg Győrffy Balázs.

Sok a feladat 2021-ig

NAK elnökének gondolatmenetéhez csatlakozott köszöntőjében Bitay Márton Örs, az FM állami földekért felelős államtitkára. Mint mondta, a törvényi változások gyakorlati végrehajtásához jó kiindulási alapot jelent az országos agrár- és vadászkamara, a két legfontosabb szereplő közötti párbeszéd és aktív együttműködés. Megjegyezte ő is, hogy a jogi környezetből hiányzik még a vadkárfelmérésre vonatkozó útmutató, szerinte erre a protokollra nagy szükség van. Úgy vélte, a 2021-es vadászati világkiállításig rengeteg tennivaló van ahhoz, hogy a magyar vadászat és vadgazdálkodás akkorra valóban elfoglalja helyét a nemzetközi szakmai elitben. A megoldandó feladatok között említette a folyamatosan bővülő nagyvadállományt és a romló trófeaminőséget, a folyamatosan csökkenő apróvad-állományt, a vadvédelmi kerítések helyzetét és az afrikai sertéspestis betegség kezelését.

Objektív protokoll megalkotása a cél

A többször is szóba hozott vadkárfelmérési útmutató a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézete és a NAIK Erdészeti Tudományos Intézete (NAIK ERTI) szakembereinek közreműködésével (is) készül. Mint Nagy Imre, a NAIK ERTI tudományos munkatársa megjegyezte, a vadkárok óhatatlanul bekövetkeznek, hiszen 1996 és 2006 között jelentősen növekedett a nagyvadállomány, amit a megnövekedett elejtésszám is mutat. Ugyanakkor hozzátette, azt, hogy mekkora értékű egy-egy vad által okozott, erdőben vagy mezőgazdasági területen bekövetkezett kár, azt nehezen lehet megállapítani. Jól érzékeltette ezt azzal, hogy volt olyan eset, amikor ugyanazt a kárt az egyik szakértő hárommilliósra, a másik háromszáz millió forintosnak ítélte. Ezt szerinte joggal nehezményezte a NAK és az OMVK is.

Nagy Imre szerint mindenképpen "jó lesz valami sorvezető", hogy kialakuljon egy egységes szemléletű rendszer. Mint mondta, a protokoll várhatóan négy pillére épül majd:

- a körülmények tisztázására,

- a terepi szemlére,

- a pénzügyi értékelésre és

- a szakvélemény készítésére.

Hozzátette, az útmutató tudományos előkészítő munkája munkacsoportokban zajlik, a szakértők pedig arra törekednek, hogy szakmai konszenzuson alapuljon, egyszerű, teljes körű, gyakorlatias legyen, olcsó végrehajtású eljárást tegyen lehetővé, és az objektivitás jegyében lehetőleg ne tartalmazzon kivételeket.

Forrás: nak.hu

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szokásos éves vadgazdálkodási konferenciájának további fő témái a hazai vaddisznóállomány helyzete és az afrikai sertéspestis betegség voltak.

A vaddisznó, mint téma többszörösen is aktuális volt, hiszen egyfelől a faj állományának létszáma idehaza és Európában is erőteljesen növekedett az utóbbi évtizedekben, másfelől Magyarország határában már megjelent a vaddisznókat megbetegítő - és mellettük a házi sertésekre is veszélyt jelentő - afrikai sertéspestis (ASP).

Csányi Sándor, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatója helyzetértékelésében elmondta, a vaddisznó Nyugat-, Délnyugat- és Kelet-Európában óriási sűrűségben fordul elő, és a legnagyobb erőfeszítések árán sem sikerült megállítani az állományok növekedését. Szerinte az elszaporodás több okra vezethető vissza: a vad a legkülönbözőbb élőhelyi feltételekhez rendkívül jól alkalmazkodik; ahol táplálékforrást fedez fel, ott felbukkan; mivel a nagy hideget nem bírja, így a skandináv térség felé nem terjeszkedik, inkább a mérsékelt és mediterrán övi térség a kedvenc élőhelye.

Ahogy Csányi Sándor fogalmazott, Magyarországon az 1960-as évekig komoly károkozásai miatt "üldözött faj volt" a vaddisznó. Anno 1936-ban országosan 1168 egyedet terítettek le a vadászok, míg az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) szerint a vaddisznó becsült állománya 1960-ban 8.300 példány volt (3.900 példányos teríték mellett), ez 1980-ra 20.397-re (20.241 db teríték), 1997-re 58.900-ra (38 126 teríték), 2015-re 105.654-re (137.101 teríték) emelkedett.

Mint az OVA fogalmaz: "a vaddisznó jelentett állománya 2016 tavaszán 101.682 példány volt, amely 3,76 %-kal volt kevesebb a 2015. évi tavaszi állománynál. A 2016/2017. vadászati évben 143.081 példány vaddisznót ejtettek el, amely 4,37 %-kal több az el évi teríték nagyságához képest (137.101 példány). A jelentett vaddisznólétszám 2017 tavaszán 102.600 példány volt, ez 0,01 %-os növekedést jelez az előző évi adatokhoz képest. A vaddisznó területi terjeszkedése lényegében az egész országot lefedte és a hasznosítás eddigi növelése legfeljebb a létszám növekedésének megállítására volt elég". Ugyanakkor az OVA azt is leszögezi, hogy szükséges "a vaddisznó mezőgazdasági területeken való megtelepedése elleni minden törvényes eszközzel való fellépés".

Az intézetigazgató szerint a hazai vaddisznóállomány-növekedés annak tulajdonítható, hogy téves szemlélet uralkodott el és uralkodik szinte jelenleg is. A növekvő állomány ugyanis több vadászati lehetőséget és élményt kínál, jelent a vadászoknak, ami több értékesíthető vadászatot is hoz magával, ez pedig biztos bevételi forrást jelent. Csányi Sándor úgy vélte, tévesnek bizonyult az az elhatározás, hogy "kézben tartható" a vaddisznó-állomány, és bebizonyosodott, hogy az érintettek az előirányzott terveket - például a vaddisznó kocák és szaporulat védelmét - "alulteljesítették". Mint mondta, a jövőben tényekre, mérhető és nyomon követhető módszerekre alapozott vadgazdálkodást kell folytatni a vaddisznók esetében, aminek egyik eszköze lehet a "következetes terítéknövelés". A cél pedig az elviselhetőnek tekintendő állománynagyság elérése.

Csányi Sándor sem akarta az ördögöt a falra festeni, hogy az itthoni vaddisznó-állományt akár megtizedelheti az ASP, de "közel vagyunk a problémához". Arra azért felhívta a figyelmet, hogy a nem olyan messze lévő balti államok teljes vaddisznó-állománya fertőzöttnek tekinthető, és a betegség "nyugati és keleti irányba szép lassan halad".

Azt pedig már Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese térképekkel vázolta, hogy az ASP miként is került egyre közelebb - Ukrajnán és Románián keresztül - Magyarországhoz. Mint mondta, nem az a kérdés, hogy a betegség bekerül-e az országba, hanem az, hogy mikor, illetve az, hogy fertőzött vaddisznókkal, fertőzött húst tartalmazó, illegálisan behozott élelmiszerben érkezik-e, vagy esetleg a házi sertésekben észlelik a vírust. Éppen ezért hangsúlyozta a megelőzés fontosságát, amiben kulcsszerepet vállal a NÉBIH. Ennek jegyében pedig már 2016. decemberétől megkezdődtek az ellenőrzések, az országos főállatorvos pedig 2017 elején adta ki 2/2017. számú határozatát, amely a megelőzéssel és az esetleges észlelt betegséggel kapcsolatos összes teendőket tartalmazza a sertéstartók és a vadászatra jogosultak számára egyaránt.

Ám egy esztendő hosszú idő, így a NÉBIH szükségesnek látta, hogy ezeket az előírásokat frissítse. Így Nemes Imre szerint hamarosan várható egy új főállatorvosi határozat megjelenése, amelynek pontjai a megelőzésre és az esetleges felbukkanás esetén teendő lépésekre is kitérnek. A tervezet pár fontos részletét tárta az érdeklődők elé.

Új elem, hogy a megyéket úgynevezett kockázati területenként kategorizálják. A magas kockázatú területek közé tartozik majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljesen és Borsod-Abaúj-Zemplén megye kb. egyharmada. A közepes kockázatúak közé pedig Borsod-Abaúj-Zemplén kétharmada, Hajdú-Bihar és Heves teljesen, Nógrád egyharmada, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok szintén egy kis része. A többi megyét az alacsony kockázatúak közé sorolják.

Valamennyi kategóriában új intézkedéseket vezetnek be. Például az alacsony kockázatú területeken tilos lesz az élő vaddisznók szállítása, míg magas és közepes kockázatú területeken is csak magas, illetve közepes kockázatú területekről származó élő vadakat lehet szállítani. Bárhol észlelt elhullott vaddisznót azonnal be kell jelenteni, és mintát kell venni belőle, azt pedig laborvizsgálat alá vetni. Az elhullott, fertőzött vaddisznóért állami kártalanítás is jár majd. Bevezetik a diagnosztikai célú kilövést: minden olyan vaddisznót el kell ejteni, amely a szokásostól eltérően viselkedik. Továbbá bevezetik a kilövési terven felüli kocaállomány-gyérítést is. Az elhullott tetemeket lehetőség szerint az állami állatifehérje-feldolgozóba kell szállítani, de ha mégsem, akkor szigorú szabályok és engedélyezés mellett lehetővé válik a vaddisznó elásása. Ezen kívül a vadaskertek és vadas farmok moslékellátását is kiemelten ellenőrzik majd, lévén a fertőzött élelmiszer-hulladék az ASP egyik legnagyobb veszélyforrása. Ugyanezeknél megkövetelik a kettős kerítés és/vagy a villanypásztor alkalmazását, hogy a zártan tartott és a szabadon élő vaddisznók érintkezését elkerüljék.

Forrás: nak.hu

Kapcsolódó:

A Magyar vadász beszámolója a FEHOVÁ-ról:

Folyamatos bővülés és egyre élénkebb érdeklődés jellemezte az idén negyedszázados FeHoVa-t. Magyarország, és ma már az egész kelet-közép- európai régió legjelentősebb vadászati, fegyver- és horgászrendezvényén 10 ország 310 kiállítójára csaknem 55 ezren voltak kíváncsiak. A kiállításhoz kapcsolódó szakmai programok részvevői a vadászat, a vadgazdálkodás és a horgászat aktuális kérdései mellett megvitatták a közelgő budapesti Vadászati Világkiállítás előkészületeivel kapcsolatos teendőket.

Összeállította és fotó: Mőcsényi Miklós